Koraszülésről akkor beszélünk, ha a betöltött 40. terhességi héttől hamarabb, a 24. és a 37. hét közötti időszakban jön világra a baba. Ezek a gyerekek fejletlenségükből adódóan nehezebben alkalmazkodnak, vagyis adaptálódnak a külvilághoz, így a kórházi benntartózkodásuk is tovább fog tartani, folyamatos orvosi felügyeletet igényelnek, és még így is veszélyeztetettebbek normál időben született társaiknál bizonyos betegségekre.

A koraszülés hátterében több ok is állhat, ezek közül jó néhány elkerülhető megfelelő odafigyeléssel. Növeli az idő előtti szülés kockázatát a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy droghasználat, a stressz, az anyának fertőzéses megbetegedése, valamint olyan szervi problémák, mint például a méhszáj rendellenessége vagy a méhlepény rosszul tapadása.

A koraszülött babák több nehézséggel is küszködnek születés után. Tüdejük még nem elég fejlett, ezért képtelenek maguktól a légzésre, ezért van szükség gépi lélegeztetés alkalmazására. Ilyen korban még a szopóreflexek sem alakulnak ki teljesen, ezért a kezdeti hónapokban még a baba nem élvezheti a szoptatás örömét, hanem csak szondával vagy kanálkával lehet táplálni az előre lefejt anyatejjel.

Még külsejükben is eltérnek a megfelelő időpontban született társaiknál ezek a gyerekek. Általában kisebb, 50 centiméter körüli a hosszúságuk, a fejük pedig arányaiban nagy a testükhöz viszonyítva. A bőrük a zsírszövetek hiánya miatt vékony és rózsaszín, akár még magzatmáz is boríthatja. Még ha ébren vannak, akkor sem túl aktívak, az éhséget nem jelzik, a hangjuk pedig inkább nyöszörgő, mintsem igazi, eleven gyerekhang.

Mindezek ellenére a modern orvostudománynak köszönhetően már jó esélyük van a túlélésre és az egészséges életre a koraszülött babáknak is. Igaz, nehezebben indul be kis életük, azonban megfelelő kórházi kezelés mellett ezen az időszakon akár következmények nélkül is túl tudnak lendülni.

<< Vissza a hirekhez