Kata története
Ha egy nő várandós, azt először magában kell rendeznie, csak utána oszthatja meg a külvilággal.

 

Nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, hogy másodszor is terhes lettem. Úgy terveztük, hagyunk időt arra, hogy ismét teherbe essek, de már két hét után összejött, ami nem kis meglepetést okozott. A gyermekáldást természetesen nem lehet tökéletesen időzíteni, s akármennyire is tervezi az ember, a baba maga dönti el, mikor akar a világra jönni. Olyan nagyszerű pillanat volt! Olyan nagyszerű pillanat volt! Elmondtam Bálintnak, aki egészen felvillanyozódott, Robika is ott volt velünk, és akkor eldöntöttük, hogy három hónapig senkinek sem szólunk a dologról.

Amikor az első babámat, Robikát vártam, elkövettem azt a hibát, hogy mindenkinek elmondtam rögtön az elején, annyira izgatott voltam, hogy nem bírtam magamban tartani. A másodiknál már óvatosabb voltam, mert tudtam, hogy ha megtudják, onnantól nincs menekvés. Elkezdődnek az állandó kérdezősködések, csak a babáról szóló beszélgetések, ami legutóbb a hatodik hónapban már szinte elviselhetetlen volt számomra. A második terhességnél annyira élveztem, hogy csak Bálint és én tudtuk a titkot. Persze ilyenkor minden kismamában van egy természetes tartózkodás, s nem biztos, hogy azonnal szét akarja kürtölni a hírt. Először az embernek magában kell rendeznie a dolgot, csak utána oszthatja meg a külvilággal.

Ami biztos, édesanyának lenni fantasztikus élmény, kívánom minden nőnek, hogy legalább egyszer élje át azt a kilenc hónapot, amíg a várandós, hiszen azok a hónapok is felejthetetlenek, főleg az, ami utána jön, amikor magunkhoz vesszük életünk értelmét. 

 

DMD

 


<< Vissza a hirekhez