Az oldal jelenleg teszt üzemmódban fut.
2024. Április 19. Péntek, Emma
Család születik
Amikor az ember gyermeket vár, az első felismerések egyike az, hogy egyszercsak a párból család lett.

A legnagyobb változások egyike, hogy a bár egymás iránt elkötelezett, mégis addig két külön álló felnőttől, most egy apró lény függ. Ez idáig, mint férfi és nő éltetek együtt, azoban, amint megfogant szerelmetek gyümölccse, családdá váltatok. Fontos, hogy ez a folyamat mindkettőtökben másként zajlik le. Az anyuka számára 9 hónap áll a rendelkezésre, hogy tudatosuljon benne, hogy ezentúl minden másképp lesz. Az apuka, akárhogyis nézzük, nem kerülhet ennyire közel egy új élet születéséhez, nem élheti át teljes mélységében a várandósságot, és sokuk ilyenkor mellőzöttnek érezhetik magukat. A legtöbbüknek időbe telik, míg feldolgozzák a felelősség érzését, hiszen nekik kell biztosítani családjuk védelmét, és jólétét. Ez néha annyira ijesztő lehet számukra, hogy pánikba esnek, és igyekeznek kibújni a felelőség alól.

Vitathatatlan, hogy  szülői felelősség alapvető változásokat hoz mind a saját életünkbe, mind partnerkapcsolatunkba. Egy tündéri csecsemő szüleivé válunk, akinek igényei a nap minden órájában elsőséget élveznek. Ezeknek az igényeknek az ellátása gyakran olyan időigényes, hogy kevés idő jut egymásra, a közös hobbira, kikapcsolódásra. 

Anyukaként próbáljuk partnerünket minél inkább bevonni a baba ellátásába. Az anya-baba kapcsolat hangsúlyozásakor hajlamosak vagyunk elfeledkezni az apa-gyermek kapcsolatról. Hogy ezt elkerüljük, az apának aktív szerepet kell vállalnia a baba etetésében, pelenkázásában, az éjszakai fentlétekben és a napi szokásos teendőkben. Az anya akaratlanul késleltetheti ezt a folyamatot, ha visszautasítja a segítséget. Talán a baba iránti túlzott aggodalomtól vezérelve nem bízik senki másban. Így sajnos megfoszthatja magát a szükséges pihenéstől, környezetváltozástól. 

Ez valószínűleg azért van, mert a terhesség 9 hónapja alatt és a szoptatás időszakában az édesanya áll legközelebb a babához, ezért úgy gondolja, hogy csak ő képes gondját viselni. Ezért aztán a segítőkész apukát rögtön elhessegetik, ami azt az érzést keltheti, hogy nincs szükség rá. Ám, ha sosem hagyjuk segíteni, sosem fogja megtanulni, hogyan kell. Az elutasítás pedig csak feszültséget okoz. Engegjük meg nekik, hogy fürdessenek, pelenkázzanak, hogy böfiztessenek. Ezekkel a látszólag apró dolgokkal válnak a gyermek életének részesévé. 

 
 
 

<< Vissza a hirekhez